Összességében elmondható, hogy a külföldi és magyar családi ház tervezés közötti különbségek elsősorban a kulturális háttérből, az életmódból és a környezeti adottságokból erednek. Míg egyes országokban a minimalizmus, a rugalmasság és a fenntarthatóság áll a középpontban, addig Magyarországon továbbra is fontos szerepet kap a praktikum, a tartósság és a családi igényekhez igazodó kialakítás. A modern építészet fejlődésével azonban ezek a szemléletek egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és egyre több olyan otthon születik, amely ötvözi a hazai tapasztalatokat a nemzetközi építészeti trendekkel.

A fenntarthatóság kérdésében is érdekes különbségek figyelhetők meg. Sok nyugat-európai országban már hosszabb ideje szerves része az építészeti tervezésnek az alacsony energiafelhasználás, a környezettudatos anyaghasználat és a megújuló energiaforrások alkalmazása. Az épületek tervezése gyakran már az első lépésektől kezdve figyelembe veszi a teljes életciklust, vagyis nemcsak a kivitelezés költségét, hanem az üzemeltetés hosszú távú hatásait is.

Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet kapnak ezek a szempontok, azonban sok esetben még mindig az építési költség az egyik legerősebb döntési tényező. A modern építészeti tervezés azonban egyre inkább abba az irányba halad, hogy az energiatakarékosság és a komfort ne egymást kizáró tényezők legyenek, hanem egymást erősítő megoldások.

Az anyaghasználat területén is találhatók eltérések. A magyar családi házak esetében gyakori a tégla alapú építés, amelyhez sokan a tartósságot és a megbízhatóságot kapcsolják. Külföldön azonban számos más technológia is elterjedt, például könnyűszerkezetes rendszerek, faépítészeti megoldások vagy előre gyártott elemek használata. Ezek gyorsabb kivitelezést és sok esetben jobb energiahatékonyságot tesznek lehetővé.